Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt a XIX. század elejéig.1719-től volt már imaházuk itt a lutheránusoknak. A paplak is a türelmi rendelet előtt, 1774-ben épült, a templom építésével azonban a nem egyszer kegyetlen üldöztetés időszaka alatt várniuk kellett. A templom építésének idején Szeniczey Bárány Pál volt Varsád lelkésze. A község evangélikus temploma a türelmi rendelet megszületése után, 1786-ban épülhetett.

Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt a XIX. század elejéig.1719-től volt már imaházuk itt a lutheránusoknak. A paplak is a türelmi rendelet előtt, 1774-ben épült, a templom építésével azonban a nem egyszer kegyetlen üldöztetés időszaka alatt várniuk kellett. A templom építésének idején Szeniczey Bárány Pál volt Varsád lelkésze.

A község evangélikus temploma a türelmi rendelet megszületése után, 1786-ban épülhetett. Az épület későbarokk stílusú. A főbejárata fölötti kőtáblán a következő, II. Józsefet dícsérő, az építést megörökítő felirat olvasható: „FELICITER IMPERANTE IOSEPHO II. AUGUSTO AEDIFICATA NOVITER HAECDEO SACRA AB AECLE VARSADIENSI AUG. CONF. ADDICT ANNO 1786.”  Az oltár mögötti szentélyfalon II. József képe van, amely ilyen elhelyezésben ritkaságnak számít, felírata pedig: „ Kais. Kön. Ap. M. Joseph. II. Stifder deren Kirchen 1792.„ A hangvető koronája fölött a kőtáblán ez olvasható:” Anno 1786 EBRAUT UNTER DEN GEISTLICHEN PAUL BARANY SZENITZEI DEN RICHTERN HEIRICH SCHNEIDER  UND KONRAD UNGER” A templom karzatának mellvédjén a rokokót idéző festett táblaképek apostolokat és evangélistákat ábrázolnak. Az oltár felé haladva jobra ifj. Jakab,Tamás, János, András, id. Jakab apostol, Márk és Máté evangelista és Pál apostol, míg balra Júdás Taddeus, Simon, Mátyás , Bertalan, Fülöp apostol. A festő Máté és Mátyás nevét ( „Matthae”, illetve Matthias”) összecserélte. Az épülettel egyidős szószékoltár párkányán Mózes és Áron szobra áll. A szószékoltár előtt áll a keresztelő kút. Mai oltárképe XX. század eleji, témája Jézus a tengeren jár. Az eredeti oltárkép 1775 körül készült, témája az Utolsó vacsora, festője ismeretlen. Egy töredékes darabja még fellelhető a Budapesti Evangélikus Országos Múzeumban. A farácsos papi pad felett látható festett felirat a templom építésekor Varsádon szolgáló lelkésznek, Szeniczei Bárány Pálnak állít emléket.” Unter PAUL BÁRÁNY von SZENITZE EVANG.  Pfarrer in VARSAD und UDVARI PRO: SENIO in TOLNENser und SÜMEGer COMitaten und Unter den Ermsten Herrn Richter Valentin Eyrich VARSAD Im Jahr Anno 1792. I.Cor.15.Cap.10. Aber von Gottes Gnade bin ich, das ish bin, und seine Gnade an mir ist nicht Vergeblich gewesen u.s.w”.
Az 1929-ben a gyülekezet 8 fő és 6 mellékváltozatú légnyomatú csőrendszerű új orgonát vett. Jelenleg a templomnak 2 harangja van:
Nagyharang : 490 kg-os, 96,5 cm alsó átmérőjű, Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban 1924-ben.
Kisharang: 100 kg-os, 57 cm alsó átmérőjű, Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban 1924-ben.
Az első világháború a varsádi gyülekezettől is megkövetelte a maga áldozatait, 42 hősi halottal. Anyagiakban a gyülekezet 2 harangja, mégpedig a 390 kg súlyú nagy, és a 116 kg súlyú kis harangja esett áldozatul. Az 1924-ben a gyülekezet pótolja az 1916-ban elrekvirált két harangját.
A II. világháborúban 250 kg-os, Seltenhofer Frigyes Fiai által 1924-ben öntött középső harangját rekvirálták el.

A varsádi Evangélikus templom, településünk történelmének egyik meghatározó épülete. A törökök kivonulása után szinte teljesen elnéptelenedett falut az 1700-as évek elején Varsádra telepített német nemzetiségi lakosság szorgalmas és kitartó munkával építette újjá, virágoztatta fel. Ennek a felvirágoztatásnak egyik példája az 1786-ban épített Evangélikus templom, mely az utókor számára is bizonyítékul szolgál arra, hogy összefogással, szorgalmas, kitartó munkával egy összetartó közösség meg tudja valósítani a céljait. Őseink előtt tisztelegve kötelességünknek érezzük megőrizni, bemutatni ezt az értéket az utókor számára.