Varsád a Hegyhát egyik legfontosabb evangélikus központja volt a XIX. század elejéig.1719-től volt már imaházuk itt a lutheránusoknak. A paplak is a türelmi rendelet előtt, 1774-ben épült, a templom építésével azonban a nem egyszer kegyetlen üldöztetés időszaka alatt várniuk kellett. A templom építésének idején Szeniczey Bárány Pál volt Varsád lelkésze. A község evangélikus temploma a türelmi rendelet megszületése után, 1786-ban épülhetett.

A Varsádi Tájház híven őrzi és bemutatja az utókor számára a valaha Varsádon élt német nemzetiség mindennapi életkörülményeit, valamint egy szoba berendezése betekintést ad a székely és felvidéki családok életkörülményeibe.

A Varsádon álló Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom egyrészt vallási értéket képvisel, hirdetve a keresztény értékrendet, építve a katolikus közösséget, másrészt kulturális értéket képvisel a templomban található Vida Zoltán szobrászművész által készített alkotásokkal, valamint a Templomkertben található Golgotával és Szűzanya barlanggal, harmadrészt pedig az összefogás szimbóluma is, mivel az építése – a hetvenes évek elején, egy olyan időszakban, amikor a templomépítést és a templomba járást sem nézték jó szemel – az itt élők nem csak anyagi hozzájárulásával, de kétkezi munkájával valósulhatott meg.

Az I-II. világháború áldozatainak emléket állító turulmadaras emlékmű Varsád történelmének egy tragédiákkal teli időszakát szimbolizálja, kőbe vésve a hazáért elesett katonák és az elhurcoltak neveivel. Az utókor számára fontos feladat megismertetni a valaha itt élt emberek neveit, akiknek keze munkája még ma is fellelhető a település házain, templomain, utcáin, és akik életüket adták azért, hogy mi ma békében élhessünk.

A mai családok asztalán ritkán előforduló sárgarépás rétes visszavezetése a köztudatba egy küldetés, egyszerű alapanyagokból, könnyen előállítható, ünnepi vagy hétköznapi fogásként is tálalható.

Vágner Andor szülőháza Varsádon valószínűleg a valamikori evangélikus parókia volt (az I.-II. Világháborús emlékmű mögött állt), mivel édesapja Vágner Samu 40 évig szolgált evangélikus lelkészként Varsádon. Sajnos az épület már nem áll. Sírja utolsó lakhelyén, Mözsön található. Festményeinek jelentős része, valamint személyes iratainak egy része Tolnán található Rühl Gizella műgyűjtő tulajdonában.

A varsádi születésű Wigand János „mély paedagogiai tudása, világos és éles ítélőképessége, valamint minden előítélettől mentes gondolkodása „ példa értékű a mai kor pedagógusai számára.