A Varsádon álló Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom egyrészt vallási értéket képvisel, hirdetve a keresztény értékrendet, építve a katolikus közösséget, másrészt kulturális értéket képvisel a templomban található Vida Zoltán szobrászművész által készített alkotásokkal, valamint a Templomkertben található Golgotával és Szűzanya barlanggal, harmadrészt pedig az összefogás szimbóluma is, mivel az építése – a hetvenes évek elején, egy olyan időszakban, amikor a templomépítést és a templomba járást sem nézték jó szemel – az itt élők nem csak anyagi hozzájárulásával, de kétkezi munkájával valósulhatott meg.

A  községet a II. világháború előtt német ajkú evangélikus lakosság lakta. A háború után a Németországba  kitelepített német lakosság házai megüresedtek. A lakosságcsere kapcsán az üres házakba felvidéki magyar, és Bukovinából  (Románia) származó  székely  családokat telepítettek. Az ide telepített lakosság 90 %-a katolikus vallású. Mivel nem volt katolikus templom, így egy hosszú parasztházat alakítottak át imaházzá, melynek udvarára Haranglábat is építettek. Az imaházhoz Plébánia hivatal és paplak is tartozott. A házban korábban Wigand és Ellebruch Család lakott. Wigand Tóbiás, mikor Magyarországi látogatásából visszament Németországba, büszkén újságolta, hogy Katolikus imaház lett a volt otthnukból.

A kommunizmus idején 1972-ben javasolta, és kérte a lakosság segítségét új templom építésére Halmai György plébános, akinek hivatali székhelye Kölesd volt. Elindult az engedélyeztetési eljárás kicsit lassan és nehézkesen, de végül is megszületett az engedély. Az anyagi forrást a Pécsi Püspökség, valamint a hívek nagylelkű adománya biztosította. Az első fogadott építőbrigád nem végzett becsületes munkát, ezért a hívek úgy döntöttek, hogy a templomépítés vezetésére felkérik Pék Lajos nevű kőművesmestert, a segédmunkát, és az egyéb szakmunkát pedig a helyi lakosok végezték.

A templom belső berendezését fából készítették. A padok az oltár, az ambó és a szentségtartó egyszerű formát követ. A keresztúti stációk, a nagy kereszt Krisztus testével és az alatta elhelyezett Szűz Mária szobor gondosan kiművel faragott alkotás, melyet Vida Zoltán szobrászművész készített.

Boltíves ablakok engedélyezését tiltotta a szabályzat, így egyszerű szögletes ablakok kerültek behelyezésre, melyet Zsilinszky István asztalosmester üvegezett. A villanyhálózat kiépítését György Nándor villanyszerelő végezte. Az ülőpadok elektromos árammal történő melegítését György Albert az Egyház képviselő testület elnöke szorgalmazta.

A templomkertben Golgota és Szűzanya barlang van kialakítva. A templomkert nagy területet ölel fel, szabadtéri szentmisék megtartására is alkalmas. A templom 1974 – ben készült el, és Cserháti József római katolikus püspök szentelte fel. ( Zsilinszky Lászlóné elmondása alapján)