A varsádi születésű Wigand János „mély paedagogiai tudása, világos és éles ítélőképessége, valamint minden előítélettől mentes gondolkodása „ példa értékű a mai kor pedagógusai számára.
A Varsádon 1856. május 22-en Wigand János és Martin Katalin házasságából, nyolcgyermekes családba született német ajkú fiú a sárszentlőrinci gimnáziumban szerezte meg legendás magyar és német nyelvtudásának s nemzeti önérzetének alapjait. Apja gazdálkodott, hét (más források szerint nyolc) gyermeket nevelt. Wigand János a családból hozta a német nyelv (helyi változatának) ismeretét, az evangélikus hitét és identitását. A faluban a Wigand elég gyakori családnév volt, így nehéz elkülöníteni a családra vonatkozó adatokat, Bonyhádon is egyszerre két varsádi Wigand János járt gimnáziumba. Az kétségtelen, hogy Wigand János a tolnai evangélikus svábság "kedvenc" iskolájában, Sárszentlőrincen kezdte meg algimnáziumi tanulmányait. A sárszentlőrinci gimnázium azonban 1869-ben átköltözött Bonyhádra, így az utolsó évet ott végezte el. Bonyhádon akkoriban csak algimnázium működött, azaz csak négy évfolyamon tanult a 10-14 év közti tanulóifjúság. Az érettségit a soproni Evangélikus Főgimnáziumban szerezte meg. A soproni iskola értesítője szerint itt nem tűnt ki rendkívüli eredményeivel, de az irodalmat már ekkor kedvelhette, hiszen végzősként egy Tolnai Lajos kötetet adományozott az iskola könyvtárának. Tolnai Lajos kedvelése már kialakulófélben lévő kettős, német-magyar identitásának is egyfajta bizonyítékaként fogható fel, hiszen a magyar író abból a hegyháti sváb környezetből indult, ahonnan Wigand is származott. Wigand János 1875-től Pesti Egyetem Bölcsészeti Karán magyar-német szakon tanult. Wigand János a tanári pályáját 1879-ben Aradon kezdte meg a Királyi Főgimnáziumban, nem is akárhogy. Az 1879-80-as iskolai értesítő mindjárt a pályakezdő tanár 14 oldalas tanulmányával indult, ami Garay Jánosról szólt. Összességében elég vegyes véleményt fogalmaz Garayról. Ekkor még biztos nem gondolt arra, hogy életének meghatározó részét éppen Garay városában fogja leélni. 1880-ban egy újabb tanulmánya jelent meg a Philológiai Közlönyben, ezúttal Arany János német fordításairól. Ezt követően Wigandot áthelyezték a pancsovai gimnáziumba. Wigand János Pancsován alapított családot is. Felesége, Hoffmann Mária (1868- 1949) személyisége számos közös jegyet mutatott férjével. Neki is német volt az anyanyelve, csak ő szerémségi német volt. Minden jel szerint irodalmi és művészeti tehetségben talán még férje előtt is járt. Wigand János tevékenysége mély nyomott hagyott a pancsovai gimnázium életében. Erre bizonyíték, hogy amikor távozása után tíz évvel az egykori kolléga, Javorik János igazgató áttekinti a gimnázium történetét, akkor az iskolára legnagyobb hatást tett tanárok közt Wigand Jánosról így emlékezik meg: "Wigand János, a szekszárdi főgimnázium jelenlegi igazgatója, aki mély paedagogiai tudása, világos és éles ítélőképessége, valamint minden előítélettől ment gondolkodása által domináló helyet foglalt el a testületben."
Kétségtelen tehát, hogy nem filológiai, irodalmi munkássága maradt emlékezetes Pancsován, hanem a pedagógusi, emberi kvalitása. Elmondhatjuk, hogy Szekszárdon is ez történt, mi is így kell hogy megőrizzük emlékét.
